Blog - A Szent Jakab-templomról közöl képes leírást a ma7

Lőcse a Szepesség legjelentősebb települése. A korai Árpád-korban kialakult települést a 12. században szászok kezdték benépesíteni. A mai várost a tatárjárás idején elpusztult település helyén a Menedékkőről visszatérő szepesi szászok alapították. Oklevélben először 1245-ben említik. A 13. századtól a szepesi szászok központja, majd Szepes vármegye székhelye. 1313-tól szabad királyi város. Szent Jakab-templomát még román stílusban kezdték építeni a 13. század közepén. Közel száz évig épült, és közben fokozatosan gótikus stílusú bazilikás elrendezésűvé alakították át. A templom legértékesebb része a Lőcsei Pál mester 1508-tól készített nagy szárnyas főoltára: fő alakjai Szent Jakab, Szent János és középen Szűz Mária. Predelláján az Utolsó vacsora látható. A főoltáron kívül még tíz késő gótikus oltár van a templomban, közülük a Szent Miklós-, a Szent Anna- és a Szent Erzsébet-oltár a legjelentősebb. Nevezetesek még a templomban a keresztelőmedence, a szószék és a Thurzó-kápolnában a Thurzók síremlékei.

Lőcse – A szepesség ékköve

Lőcse városa a Szepesség keleti részén, Eperjestől 40 km-re nyugatra, a Lőcse-patak völgyében található. Nevét is erről a patakról kapta, korábban az egykori Szepes vármegye székhelye, és legjelentősebb települése volt. A Felvidék egyik legszebb városaként szinte hiánytalanul fennmaradt középkori városfal öleli körbe gótikus és reneszánsz műemlékekkel teli óvárosát. Legfőbb látnivalója, a legértékesebb gótikus szárnyas oltárok tárháza a Szent Jakab-templom. A város főterét Szlovákia legszebb terei közt tartják számon, a gótikus templom mellett álló csodaszép gótikus városháza a város szimbóluma. A terület a Kr. e. 9. századtól már bizonyítottan lakott volt. A 12. században II. Géza magyar királyunk meghívására szász telepesek alapították meg a település ősét, amely hamar városi rangra emelkedett. Írásos említése először 1245-ből származik. A város rövid idő alatt a Szepességbe érkező német telepesek központja lett, és 1271-ben a szász városszövetség tartományi központjává kiáltották ki, majd a 14. század első harmadában elnyerte a szabad királyi városi rangot. Mivel a város aranykora a gótika és a reneszánsz idejére esett, ezért főleg e két irányzat emlékei gazdagították Lőcsét, amely a humanista kultúra egyik magyarországi központjává vált. A 16. században egy tűzvész a város jelentős részét elpusztította, amelynek sajnálatot eredményeként sok gótikus épület is odaveszett. A megújulás már a reneszánsz stílusában történt, ezért is lelhető fel ez a két stílus a város épületeiben. A Rákóczi vezette, és az 1848/49-es szabadságharcok idején is voltak összecsapások a település környékén, amelyet a 20. századi világégés követ. A trianoni békediktátum eredményeként elcsatolták Magyarországtól.

Lőcse (szlovákul: Levoča), ma Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásának székhelye.

Lőcsei szlovákok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.